A Sziget

Egyszer volt hol nem volt, egy nagyon régi időben, volt egyszer egy sziget, amelyen az emberek összes érzelme lakott.
A Jókedv, a Szomorúság, a Tudás és mint minden más érzelem, a Szerelem is.

Egy nap közölték az érzelmekkel, hogy a sziget el fog süllyedni.
Így hát az érzelmek fogták magukat, felszerelték a hajóikat és elhagyták a szigetet.
Csak a Szerelem akart az utolsó percig maradni.

Mielőtt elsüllyedt volna a sziget, a Szerelem végre segítséget kért.
A Gazdagság ment el egy luxushajóval.
A Szerelem megkérdezte:
- Gazdagság, el tudnál engem vinni ?
- Nem, én nem tudlak elvinni. A hajóm tele van arannyal és ezüsttel.. Itt neked nincs helyed.

Így hát megkérdezte a Szerelem a Büszkeséget, amelyik szintén egy nagyon szép hajóval haladt el előtte.
- Büszkeség, kérlek szépen, elvinnél engem?
- Szerelem, én sajnos nem tudlak elvinni, - mondta a Büszkeség -, Itt minden tökéletes, te megrongálhatnád a hajómat

A Szerelem megkérdezte a Szomorúságot, aki elment mellette.
- Szomorúság, el tudnál engem vinni?
- Oh, Szerelem, - mondta a Szomorúság - én annyira szomorú vagyok, hogy egyedül akarok maradni."

A Jókedv is elment a Szerelem mellett, mert ő annyira jól érezte magát, hogy nem is halotta hogy a Szerelem hívja öt.

Hirtelen azt mondta egy hang:
- Gyere kedves Szerelem, én elviszlek téged.
Egy öreg beszélt. A Szerelem annyira hálás és boldog volt, hogy egészen elfelejtette megkérdezni az öreg nevét.
Amikor partra szálltak az öreg elment.

A Szerelem észrevette, hogy nagyon sokat köszönhet neki és megkérdezte a Tudást:

- Tudás, meg tudod nekem mondani, hogy ki segített nekem?

- Az Idő volt az.- mondta a Tudás.
- Az Idő? - kérdezte a Szerelem. - Miért segített nekem az Idő?

A Tudás erre azt felelte:
- Mert csak az Idő érzi, hogy mennyire fontos az életben a Szerelem...